


Pszichológia
1. Relaxációs technikák
Ezek a technikák a relaxált állapot elérésére irányuló pszichés és szomatikus folyamatok. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül két általam gyakran alkalmazott módszert mutatok be.
Relaxációs technika
Autogén tréning
Az autogén tréning (AT) Johannes Heinrich Schultz nevéhez fűződik (1920-as évek). Lényege, hogy képessé váljunk akaratlagosan elérni a relaxált állapotot, ellazulni, testi-lelki harmóniát teremteni önmagunkban. Felgyorsíthatjuk az idegrendszer regenerálódásának folyamatát, kevesebb pihenés által is hamarabb kipihenhetjük magunkat, így csökken az alvásigény. A stresszel szemben ellenállóbbá válhatunk, fokozódik a fizikai, pszichés tűrőképesség. Kiváló terepet biztosít továbbá önismeretünk mélyítéséhez. A módszer segítségével ráláthatunk olyan helyzetekre is, amikre előtte nem voltunk képesek.
A módszer alkalmas pszichés problémák vagy pszichés okból fennálló testi rendellenességek, betegségek enyhítésére. pl. szorongásos betegségek, depresszió, magas vérnyomás, asztma, fejfájás.Kiváló lehetőséget nyújt továbbá egészséges emberek számára a mindennapi stresszel való megküzdés során. Különösen ajánlom sportolóknak, művészeknek, egyetemistáknak és szellemi pályán dolgozóknak.
Relaxációs technika
Progresszív relaxáció
A progresszív relaxációt Edmund Jacobson munkája fémjelzi (1960-as évek). Ez a módszer különösen azok számára ajánlott, akiknek nehézséget jelent az akaratlagos ellazulás, vagy aktuálisan olyan felfokozott érzelmi állapotban vannak, hogy nehezen teremtik meg magukban a nyugalmi állapotot. (pl. vizsgadrukk, versenyláz)
Az eljárás az egyes izmok feszítésének és ellazításának akaratlagos váltakoztatásán alapszik. Az autogén tréninghez hasonlóan elsajátítását követően önállóan alkalmazható.
A módszer az autogén tréningnél már leírt pszichés, pszichoszomatikus tüneteknél alkalmazható. Egészséges embereknél a testi-lelki nyugalom helyreállítására alkalmas. Enyhébb fájdalomcsillapítás (pl. fejfájás), ill. alvászavar kezelésének hatékony módszere. Növelhető vele a koncentráció, pl. sportolóknál, művészeknél, szellemi foglalkozásúaknál teljesítményfokozó hatású lehet.

Pszichológia
2. Katatím imaginatív pszichoterápia (KIP)
Hanscarl Leuner 1955-ben vezette be a köztudatba. Az imagináció- tehát a képek, szituációk, cselekvések, tárgyak, személyek, szimbólumok elképzelése - belső lelki folyamatokat tükröz és alkalmas arra, hogy elemzésével a személy jobban megismerje önmagát, vagy a képek átalakításán keresztül dolgozzon belső konfliktusain.
Kiválóan alkalmas a pszichés problémák, betegségek széles spektrumának kezelésére. Ugyanakkor hasznos módszer egészséges embereknél is lelki traumák feldolgozására. A sportban is alkalmaznak imaginációt, ez esetben inkább a sportmozgások és versenyhelyzetek elképzelésén van a hangsúly.

Pszichológia
3. Pszichoanalízis
A pszichoanalízist Freud munkássága alapozta meg (1900-as évek eleje). Elmélete szerint a pszichés, ill. pszichés alapon kialakult szomatikus betegségek, tünetek gyökerei az elfojtott gyermekkori traumákig nyúlnak vissza. Ezeket a tudattalan tartalmakat, illetve ezek összefüggéseit kell feltárni és átdolgozni verbális pszichoterápiás eljárás keretében.
Pszichés betegségek kezelésére vagy akár egészséges emberek esetében aktuális lelki problémák (pl. veszteség, gyász, életkrízis) megoldására éppen úgy ajánlott.

Pszichológia
4. Kognitív viselkedésterápia
Az alapját Aeron Beck tette le az 1960-as években. Központi gondolata, hogy az életünk során megtanuljuk a helyzeteket egy adott módon szemlélni. A világot tehát nem a maga valóságában látjuk, hanem a korábbi tanulás eredményeképpen észleljük, majd ennek megfelelően reagálunk rá. Az elmélet szerint betegség akkor jön létre, ha a maladaptív (nem a szituációnak megfelelő) tanult sémáink miatt újra és újra félreértelmezzük a helyzetet, s ez negatív érzelmi állapothoz vezet. A terápia lényege, hogy ezekre az információfeldolgozási hibákra, torz gondolkodási folyamatokra, téves hiedelmekre rámutasson, s korrigálja, újratanítsa őket. Verbális pszichoterápiás eljárás.
Pszichés betegségek kezelésére vagy egészséges emberek esetében aktuális pszichés elakadások megoldására is alkalmas.

Sport
1. Személyi edző
Személyi edzőként a vendégekkel egyeztetett célnak leginkább megfelelő tréningmódszert alkalmazom. Általában a funkcionális tréninget, a saját testsúlyos, ill. relatíve kis súlyokkal dolgozó, preventív módszereket preferálom.
Elsősorban olyan vendégek megkeresését várom, akik tónusos, szálkás izomzatot és optimális testsúlyt szeretnének, céljuk a jó erő-állóképesség, a mindennapos fittség és egészség.

Sport
2. Korrektív tréner (CES/NASM)
Korrektív tréneri tanulmányaim alapján az egyéni edzésterveimbe olyan speciális módszereket is beépítek, amelyek javítják a funkcionális tartáshibákat, (tehát a működéssel összefüggő és nem szervi deformitásból adódó tartáshibákat), s képesek kiküszöbölni az izom-diszbalance okozta ízületi-és izomfájdalmakat, s megelőzik a sérüléseket, fokozzák a sportteljesítményt.

Sport
3. Erőnléti tréner (PES/NASM)
Erőnléti tréneri képzésem során annak érdekében bővítettem edzői módszertáramat, hogy az egyéni igényeknek és a sportági követelményeknek leginkább megfelelő edzéstervezéssel támogathassam azokat, akik megmérettetésre, vagy versenyre készülnek, s erőnlétüket-, állóképességüket, és - robbanékonyságukat szeretnék ehhez megfelelő szintre fejleszteni.

Sport
4. Gerinctréner
A preventív gerinctréninget fókuszba állító szemléletem kiterjed egész edzői munkámra. Gerinctrénerként nagy hangsúlyt fektetek a gerinc sérüléseinek megelőzésére, a gerinc túlterheléséből adódó fájdalmak kiküszöbölésére, a gerincet stabilizáló izmok megfelelő erősítésére.

Sport
5. Sporttáplálkozás tanácsadó
Sporttáplálkozás képzésemet azzal a céllal végeztem, hogy tudásommal hozzájáruljak klienseim pozitív testi átalakulásához, formásodásához, izmosodásához, jó közérzetéhez és egészséges életviteléhez. Vendégeim kérésére lehetőség van személyre szabottan a pontos napi kalória-bevitel kiszámítására, s a közösen meghatározott célnak megfelelő (pl. elsősorban fogyás vagy izmosodás) napi fehérje-, zsír- és szénhidrátfogyasztás optimális bevitelének meghatározására is.